English | Deutsch | Telefonkönyv | Szálláshelyek | ETR | CooSpace | Webmail
Bejelentkezés
Gyorslinkek (karok, egységek)
Keresés Részletes keresés

Nevem Freud. Sigmund Freud

szerzõ: PTE | 2007. november 30. 17:37:55

Lángelmének tűnő bolondok, bolondnak gondolt lángelmék- az előadások mellett filmvetítés is kísérte a PTE Pszichológiai Doktori Iskola elméleti pszichoanalízis programja idén a Magyarországi Otto Gross Társasággal közösen szervezett találkozót. A doktori iskola negyedik műhelykonferenciáján többek között a pszichoanalízis mostohagyermekeiről, a tudományág elfelejtett alakjairól tartottak előadásokat.

A „magyar Baudelaire-t” Takács Mónika mutatta be, keresve a választ arra is, hogy a fénykorában az irodalmi, újságírói, művészeti életben meghatározó szerepet betöltő Szilágyi Géza (akit Karinthy az „Új Magyar Nyelv udvarlójának nevezett) hogyan került az elsüllyedt szerzők közé. Szilágyi kikerült a kanonizálók látóteréből, mindenesetre lelkes támogatójaként a pszichoanalízisnek több alapos ismeretterjesztő írás megjelenése köthető a nevéhez. Vajda János-patográfiájában pedig ő maga analizálja a szimbolista költőt.

Fotó: Kalmár Nagy András 

A pszichoanalitikus gondolkodás egy másik „fenegyerekét”, a Lélekkereső szerzőjét, a magyar Ferenczi Sándorral, és Sigmund Freuddal élénk levelezést folytató Groddeck bemutatását Erős Ferenc vállalta magára. Már a kortársak belátták, hogy Groddeck egyfajta mellékága a pszichoanalitikus kutatásnak, sőt voltak, akik munkásságát bűvésztrükknek tekintették.

József Attila, írta: SZÖJ

- A szöveg önanalízis: aki beszél, nem tudja, kicsoda, csak jön belőle a beszéd - magyarázta Bókay Antal előadásán, melyet A pszichoanalízis mostoha-költője: József Attila és a Szabad Ötletek címmel a költőfejedelem Szabad Ötletek Jegyzéke kötetéről szólt. – Egyrészt traumatörténet, de egyaránt lehet álomszöveg, és önéletrajz jellegű is. A szöveg nem áll össze egyetlen rendszerré, a technika pedig középpont nélküliséget hoz. Érdekes, hogy a Szabad Ötletek Jegyzékében nincsen apafigura, kivéve a mostohaapát, aki megveri. A verésfigura egyébként végigmegy a történeten, mégis az egyik legmeghatározóbb, az anyai verés, ami traumatikus élményként bukkan fel: a gyermek Attilát elveri a mama, mikor a kisfiú felfalja az összes frissen sült buktát.

Fotó: Kalmár Nagy András 

A kétnapos előadásokat, melyeket tematikusan (például az irodalom, a biológia témájában) állítottak össze a szervezők, filmvetítések is kísérték. Csütörtökön este a Dante Cafében a Nevem Sabina Spielrein, pénteken délelőtt Zizek „The pervert guide to the cinema” című filmjét vetítették.

Címkék: pszichológiabtk
« vissza