Agykutatók nemzetközi kongresszusa a Pécsi Tudományegyetemen
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara ad otthont az "IBRO International Workshop 2010" című kongresszusnak 2010. január 21-23 között. Az idegtudományok kutatóinak egyik legrangosabb rendezvényén, idén a világ 22 országból 470 előadó érkezett Pécsre.
A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának (PTE ÁOK) Élettani Intézete és a Nemzetközi Agykutatási Szervezet (IBRO) által összehívott kongresszusra a világ 22 országból több mint 470 résztvevő érkezett, akik 4 plenáris ülés és 33 szimpózium, továbbá mintegy 240 előadás keretében mutatják be az agy és az idegrendszer működéséről, betegségeiről és azok gyógyítási lehetőségeiről szóló legújabb eredményeiket.
Magyarország az agykutatás egyik központja - jelentette ki Freund Tamás, a Magyar idegtudományi Társaság elnöke az IBRO International Workshop 2010 konferencia előtt rendezett szimpózium megnyitóján január 20-án a pécsi MTA székházban. A nemzetközi szimpózium egyben tisztelgés két neves magyar tudós, Buzsáki György és Somogyi Péter hatvanadik születésnapján.
Gábriel Róbert a PTE rektora köszöntőjében kiemelte: a magyar tudományos élet jelentős koncentrációja található meg Pécsett, ahol az agykutatás nagy hagyományokkal rendelkezik, olyan elődökkel mint a Szentágothai János, Grastyán Endre, Lissák Kálmán, Környei István.
Páva Zsolt köszöntő beszédében aláhúzta: a tudomány a Pécsi Tudományegyetem közreműködése révén jelentős szerepet kap az Európa Kulturális Főváros (EKF) programjai között.
A szervezők fő célja a nemzetközi eszmecsere elősegítése, a tudomány jelenlegi állásának széleskörű megismertetése volt, így az előadók között világhírű európai és tengerentúli, egyesült államokbeli és japán tudósokat üdvözölhetünk, köztük többeket jelöltek már Nobel-díjra is - de mellettük, természetesen, a hazai idegtudomány elismert képviselői is szerepelnek majd.
A kongresszuson megvitatott témák között szerepelnek a különböző funkcionális képalkotó eljárások. Segítségükkel láthatóvá tehetők az emberi agy számtalan területe közül azok, amelyek egy adott feladat ellátásában vesznek részt, vagy működésük betegség, sérülés miatt károsodott. Az ilyen kutatások segíthetnek a stroke (agyérkatasztrófa) utáni gyors beavatkozások tervezéséhez és kivitelezéséhez, ezáltal nagymértékben javíthatják a betegek felépülési esélyeit.
A konferencia másik nagy témaköre az agy működésében szereplő vagy azt befolyásoló kémiai anyagok kutatása, amely az idegrendszer megbetegedéseinek egyre jobb gyógyszeres kezeléséhez nyújt alapot. Végül szóba kerülnek azok az eredmények is, amelyek hozzásegítenek bennünket az agy legmagasabb szintű működésének, a gondolkodás és az érzelmek biológiai alapjainak megismeréséhez.
