Kovács L. Gábor: tudomány, innováció és mandulavirágzás
Kovács L. Gáborral, a PTE tudományos és innovációs rektorhelyettesével beszélgettünk a Mandulavirágzási Tudományos Napok kapcsán, amelyet idén ötödször rendez meg az egyetem február 28. - március 4-ig.
Mi a Mandulavirágzási konferenciasorozat tudományos célja a Pécsi Tudományegyetem életében?
Ugyan a Pécsi Tudományegyetem életében rengeteg tudományos esemény van, ennek a meglehetősen speciális rendezvénynek a célja, hogy egészében mutassa be az egyetemet és a tudományos környezetét valamint különféle tudományterületek együttes, egymást erősítő, szinergikus hatását. Nem utolsósorban az is célja, hogy az egyetemen belül is megismerjék a kutatók, oktatók egymás műhelyeit, tudományos értékeit, eredményeit. Minden más konferenciától eltérően a mottó az, hogy sokakat érintő, társadalmilag fontos problémákat mutassanak be az előadók, a laikusok által is érthető módon, sokoldalú megközelítésben.
A TÁMOP 4.2.3 pályázatnak köszönhetően a programon a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A konferencia témáit egy szakmai zsűri válogatta össze, minden témavezetővel - akik egytől-egyig tudományosan elfogadott, nagyhírű kollegáink - egyesével határoztuk meg, hogy milyen előadások kerüljenek sorra a Mandulavirágzási Tudományos Napokon, mert mindenki egy kicsit a saját szemével látja a tudományterületét, itt viszont az a lényeg, hogy sokoldalúan jelenjék meg.
Öt nagy témakörben lesznek előadások:
Az Ezredfordulós (De)generációk című szekció - a mai fiatalság szerepét dolgozza fel a zene, az építészet, a marketing, a tudomány, tolerancia tükrében.
A második nap témája, a Velünk élő kémia különösen aktuális 2011-ben, hiszen az idei évet a kémia évének minősítették. A tudomány külön szeretne arra fókuszálni, hogy megismertesse, megértesse a kémia jelentőségét, gyakorlati életben betöltött szerepét. Magyarországon ennek a témának külön aktualitást ad a nemrégiben bekövetkezett környezeti katasztrófa. Ha másból nem, akkor ebből mindenki szó szerint a bőrén érezhette, hogy mit jelent, ha a kémia megváltozik a környezetünkben.
A harmadik nap egy nagyon fiatalos téma, fiatalos témavezetővel, Ifj. Kistelegdi Istvánnal: az Energiatudatos, fenntartható építészet - Climadesign. Sokak számára ugyan elsőre kicsit rejtelmes, sejtelmes ez a téma, de annál inkább a jövő építészete kezd kibontakozni előttünk. Az egyetemen a Science Building egy gyakorlati bázisa lehet az energiatudatos építészetnek, és az épület egy része is várhatóan a fenntartható fejlődés jegyében fog elkészülni.
A negyedik téma a Tudomány a decentralizált kormányzás szolgálatában, amely régiópolitikával, helybeli politikával, a felsőoktatás néhány jeles képviselőjével, politikusokkal dolgozza fel azt, hogy vajon a Pécsi Tudományegyetem és a régió hogyan tudna még szervesebben együttműködni, hogyan kellene átgondolnunk a leendő régiópolitikánkat. Ebben a témában magam is fogok egy előadást tartani az egyetem regionális szerepéről.
A zárónap egy társadalmilag is kiemelkedő fontosságú témáról szól, az testileg-lelkileg egészséges gyermekről: Jövőnk záloga a mentálisan és szomatikusan egészséges gyermek. A neves és sok tudományterületről érkező szakemberek azt elemzik, hogy milyen szerepet tölt be a drog-megelőzés, a család, a testmozgás, a művészet, a vallás a felnövekvő generáció egészséges fejlődésében.
Mind az öt témát javaslom mind az egyetem oktatóinak, hallgatóinak, mind pedig a téma iránt érdeklődő pécsieknek, baranyaiaknak. Regisztráció »
A tudomány kommunikációját mivel lehet erősíteni, mivel járul ehhez hozzá a konferencia?
A tudomány kommunikációja egy roppant érdekes dolog. Igazán jól kommunikálni csak komoly tudományos eredményt lenne szabad. Ezzel szemben vannak olyan lapok, ahol heti rendszerességgel, kedd-pénteken felfedezik a rák gyógykezelését és igen jól kommunikálják ezeket az ismereteket. Nekünk viszont - akik a tényeken, a szilárd evidenciákon alapuló tudományos igazságot keressük,- meg kell tanulnunk, hogy ezt egy külön művészet „eladni". Külön művészet röviden, velősen megértetni a gondolatainkat olyanokkal, akik nem ezt tanulták, de nem csak hogy szeretnék megtudni, hanem ezeknek az embereknek joguk van megtudni, sőt, nekünk kötelességünk a tudomásukra hozni, hogy az ő pénzükből mit kutatunk, milyen eredményeket tudunk felmutatni. A társadalom által kutatásra szánt pénzösszegek sajnos sokkal kisebbek, mint a fejlett országokban. De ezzel nem csak pénzügyi-adminisztratív módon kell számolni, hanem a társadalom felé is. A cél, hogy olyan módon tudjuk bemutatni tudományos eredményeinket, hogy mindenki megértse, annak mekkora a jelentősége és hol van a kapcsolódási pontja a saját életével.
Korunkra jellemző, hogy a tudomány mindennapi életre vetített lábnyomai sokkal gyorsabban észrevehetőek. Ez egy rettenetesen gyorsuló spirál. Például ami 5 évvel ezelőtt néhány vájt fülű kutatónak a „belső" tudománya volt, az 3 éve már PhD-hallgatók százai kutatják, 2 éve gyártja az ipar, és tavaly óta a tankönyvekben is olvashatunk róla. Régen ugyanez például egy 30 éves ciklus volt. Nekünk morális kötelezettségünk, hogy a tudományos kutatási eredmények fontosságát a társadalommal megértessük. Erre különböző technikák, csoportok vannak, az egyetemen szeretnénk erre pénzeszközöket is áldozni. Az egyik ilyen építőkő a Mandulavirágzási Tudományos Napok, ilyen a Nyitott Egyetemnek a gondolata is. De tovább megyek: egyes külföldi egyetemeken óvodásoknak, kisiskolásoknak szerveznek különböző tudományos ismeretterjesztő programokat. A gyermek nyelvén értetik meg, hogy mivel foglalkozik az egyetem, mert a következő generációt ebben az időszakban lehet fogékonnyá tenni a tudományok iránt.
Hogyan látja, megfelelő a PTE és a régió együttműködése?
Egyértelmű, hogy sajnos nem. Még nagyon sok javítanivaló van. Szerintem a mélypont a régió 4 évvel ezelőtti innovációs stratégiája volt, amelyben az egyetem egyetlen egyszer szerepelt. Nekünk észre kell magunkat vetetni, erre jó példákat látunk bőven. Nincs könnyű szerepünk, mert a régió maga ugyan kulturális hagyományokban az ország egyik leggazdagabb régiója, de a modern ipar, az innováció-igényes modern világ szempontjából azért kis túlzással egy katasztrófa-sújtott terület. Tulajdonképpen egy nagy cégtől eltekintve a nagy vállalatoknak lerakatai vannak a régiónkban, amelyek a fejlesztéseiket, beruházásaikat leginkább az anyagvállalatnál végzik. Szeretnénk a régióban magunkat sokkal jobban megmutatni.
Én az hiszem, hogy a régió szó is újradefiniálást igényel. Eddig lehetett beszélni a Dél-Dunántúli régióról (Somogy, Tolna, Baranya), bizonyos értelemben beszélhetünk az egyetem kisugárzása kapcsán Zala, Fejér, Vas és még néhány megyéről. Egész különleges esetekben akár országos kisugárzásról is szó lehet. A jövőt illetően azonban ezt a régiót a horvát-magyar-szerb régió irányába ki kell nyitni. Ebben a régióban mi vagyunk a legnagyobb egyetem, felkészültségét, hagyományait, kutatásait illetően. Hozzá tartozik a teljes képhez, hogy küszöbön áll a horvát uniós tagság, Szerbia tárgyalása a tagsági felvételről. Az utolsó pillanatban vagyunk, hogy egy ilyen egyetemi régiót végiggondoljunk.
Címkék: napok2011tudományosinterjúmandulavirágzásikovácsinnovációslgáborrektorhelyettes
Pályázati felhívás az SZJA 1% bevételeinek felhasználására
Pályázati felhívás az SZJA 1%-ának felajánlásából származó bevételek felhasználására
Pécsi Tudományegyetem Alapítvány
7622 Pécs, Vasvári Pál u. 4.
Dr. Füller Viktória, alapítványi titkár
Tel.: 72/501-500 (12447)
E-mail: fuller.viktoria@pte.hu
ARCHÍVUM
